Szerző: B.Szabó Péter
Jobbágy Attila: 1944 - 2010
Mindig szomorú szívvel búcsúzunk olyan honfitárstól, baráttól és munkatárstól, aki az emigrációban aktív szerepet vállalt a magyar közösségek szervezésében és embertársai megsegítésében. Ilyen ember volt Jobbágy Attila is.
1933. február 27-én született Budapesten. Zuglóban nevelkedett, iskoláit is ott kezdte. A II. világháború idején rendőr édesapját behívták katonának. A háború után nehéz, ínséges idők következtek: a frontról visszatérő családfő nem kapott munkát, és a 12 éves Laci gondoskodott a család betevő falatjáról.
Szerző: B. Szabó Péter
Emlékezés
A nap, amikor elhagytam Anyámat, még ma is emlékezetes. Ültünk a kis szobában és hallgattunk, de ez a hallgatás is harangszó volt. Az órára pillantva vettem észre, hogy indulnom kell a vonatra.
„Abban, hogy Magyarország független, minden Gulágon, Recsken, börtönben, siralomházban töltött percnek része van, s osztozik a dicsőségben.”
Ezúton szeretném köszönetem kifejezni mindazoknak, akik hozzásegítettek, hogy dicső Szabadságharcunk 50 éves évfordulója alkalmából Balatonberényben megvalósulhatott az Emlékmű!
Köszönetem Navracsics Tibor úrnak, aki az ünnepi beszédet tartotta.
Honfitársi Üdvözlettel: Nyers István.
