A kóbori szórványmagyarság támogatása
Az 1864-ben alapított Zürichi Magyar Egyesület április 10-i tisztújító közgyűlésén támogatást szavazott meg a kóbori magyar református erődtemplom felújítási munkálataira és ezen keresztül a falu magyar közösségének megerősítésére.
Kóbor, az egykori erdélyi Szászföld közepén fekvő, száz évvel ezelőtt még ezer fős, színmagyar település ma mindössze kétszáz főt számlál, amelyből már csak hetvenen magyarok. Ők is zömében hatvan-, de inkább hetven-nyolcvan évesek vagy afelettiek. A falu nevezetessége a szász mintára épült magyar református erődtemplom. A kis Brassó megyei település fokozatos elnéptelenedése Trianon óta tart. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a község az 1940-es második bécsi döntés után nem tért vissza az anyaországhoz, bekerült viszont Nicolae Ceaușescu 1972-ben meghirdetett országos területrendezési tervébe. A falurombolás néven hírhedté vált projekt közelgő végrehajtásától való félelmükben lakói egyre gyorsuló ütemben hagyták ott a pusztulásra ítélt falut. Kóbor a vasúti és fő közúti közlekedési útvonalaktól távol fekszik, 2019-ben is csak rossz minőségű földúton érhető el. Az elszigeteltség szintén nagy szerepet játszott a lakók elvándorlásában. Az egykor szász mintára épült kőházakból álló, dolgos mesteremberek és népes családjuk lakta Kóbor magyarsága száz évvel ezelőtt elindult máig elkerülhetetlennek tűnő végzete, a teljes eltűnés felé.
A rég várt felújítást Magyarország Kormánya is jelentős összeggel támogatja.
A rég várt felújítást Magyarország Kormánya is jelentős összeggel támogatja. A Zürichi Magyar Egyesület tagjai 500 svájci frank adományt szavaztak meg az erődtemplom felújítási munkálataira és ezen keresztül a falu újjáélesztésére. Szennyessy László, a Zürichi Magyar Egyesület és a Svájci Magyarház Alapítvány elnöke a saját és családja nevében további 100 svájci frankot ajánlott fel a célra.
Szerző: Ferkó Zoltán
A cikk a Kőrösi Csoma Sándor Program honlapján olvasható.
