Szolgálni a verset
Generációk nőttek fel műsoraikon… az általuk megzenésített dalokat hallgatva, sőt, a megénekelt verseket azóta kívülről is megtanulva. A Kaláka-versudvar minden évben a kapolcsi Művészetek Völgyének egyik legfontosabb színhelye. Még azok is eltűnődve, boldog egyszerűséggel énekelik a verseket, akiket az irodalomóra az iskolában még hidegen hagyott. Feltűnő érdemük, hogy rengeteg gyermek pont az ő lemezeiken keresztül találkozik először a versekkel.
“Csak azért az egyetlen napért
érdemes volt megszületnem,
amikor szeretni tudtam,
és szeretnek-e, nem kérdeztem.
Csak ennyi történt teljes életemben,
egyébkor szakadékba buktam.
Csak azért az egyetlen napért
érdemes volt megszületnem.”
(Weöres Sándor: Üdvösség)
Az együttes 1969-ben alakult. Neve egy erdélyi népszokásra, a közös munkára, az együtt végzett házépítésre utal. Munkásságuk során 30 lemezt jelentettek meg, és dalaiknak száma kb. 1300-ra tehető. Nemcsak magyarországi folk- és költészeti fesztiválokon, de távoli kontinenseken is rendszeresen turnéznak
Mi lehet a titok a Kaláka különleges népszerűsége mögött?
Gryllus Dániel egyik interjújában arról beszél, hogy a cél mindig is az volt, hogy verseket énekeljenek. “Nem népművelői attitűdből, hanem mert egyszerűen jól esett. Ösztönös dolog volt.” A Kaláka megalakulásában nem voltak nagy, hosszútávú tervek - talán nem is lehetett tudni, hogy milyen irányt fog kijelölni számukra a versek szeretete. A szűkebb környezetnek tetszett, ám mégiscsak hobbiként kezelték. “Elkezdtünk énekelni, aztán kiderült, hogy sokan örülnek neki, és elindult a dolog. Csengett a telefon, hívtak sokfelé. Elindult a dolog.”
Eredetileg az egyetemi körből, hobbiként indult zenélés azóta egy meghatározó hivatássá és életművé nőtte ki magát, és egyedi hagyományt teremtett az énekelve előadott versmondásban. Az első lemezük 1977-ben jelent meg. Így indultak útnak, művelődési házakban, egyetemeken, majd a televízióban is fellépve. Eleinte a dalok felépítése és a repertoár kialakítása ösztönösebb módon történt. A tudatos színpadi jelenlét elemeit, a technikai feltételek működtetését és az előadói fogásokat szépen folyamatosan sajátították el.
“Mindennek az alapja a mondandó” - vallja Gryllus Dániel, aki egy interjúban szól azokról a dalokról, ahol a szöveg inkább csak ürügynek tűnik. A Kaláka ezzel szemben a verset, a formát, és a költő által létrehozott művet próbálja szolgálni. Ezért is tartja fontosnak kiemelni, hogy esetükben tulajdonképpen verskoncertekről van szó.
Mitől lehet ez valódi szolgálat? Talán amiről ő maga is beszámol: “Törekszünk arra, hogy a közönség a vers nagyszerűségére emlékezzen és ne a harmóniai fordulatokra.”
Kányádi Sándor, erdélyi költőnk, akinek megannyi versét megzenésítették a Kaláka tagjai, ezt írta róluk:
“A Kaláka együttes elegáns, más muzsikusokkal össze nem téveszthető zenei tálcán nyújtja a verset a hallgatóknak. Nem ráerőszakolják a maguk szerzeményeit, hanem kimuzsikálják a Gutenberg óta könyvekbe száműzött, „szív-némaságra” született s ítélt versekből a maguk olvasata szerinti „eredeti dallamot”.
“vannak vidékek ahol csak úgy lehet
megmaradnunk ha kezemben a kezed
és a viseltes szónak is hamva van
ha félárnyékban s ha nem is boldogan
száríthat szél és süthet hevet a nap
míg a harmatból egy csöppnyi megmarad.”
(Kányádi Sándor: Viseltes szókkal - részlet)
További érdekességek és információk, illetve a cikkhez felhasznált források:
- A Kaláka együttes hivatalos honlapja
- Interjú "Ahány dal, annyi történet"
- Interjú "Ezekért nagyon jó muzsikálni"
További cikkekért, tartalmas írásokért lapozza fel a MagyarHáz Független Hírmondót!
Honlapunkon a teljes lapszámok internetes formában elérhetőek a világ bármely táján élő magyar barátaink számára.
MagyarHáz Független Hírmondó
A Svájci MagyarHáz Alapítvány lapja
E-mail: Diese E-Mail-Adresse ist vor Spambots geschützt! Zur Anzeige muss JavaScript eingeschaltet sein!
