Gyöngyöt az embernek
Gyöngyöt az embernek
Ahol kinccsé válik vers és ének
Több, mint húsz éve született meg a Misztrál együttes. Mindez idő alatt bejárták a Kárpát-medence szinte összes szegletét, és külföldi rendezvényeken is szívesen látott vendégek voltak. Rendhagyó irodalom-órák, fesztivál-jelenlét, és versek zenei köntösben…
Bár az együttesben nagyon különböző emberek találtak egymásra, mégis egy szép egységet megélve tudnak minden alkalommal valami felemelőt alkotni. A Magyar Örökség-díjas csapat a különleges hangzásvilágú, érzékenységgel és az ehhez társuló elementáris erővel énekelt verseivel érdemelte ki megannyi Misztrál-rajongó szeretetét.
“Szent dal csengését
Majd a szent csendet
Káoszban fogant újjászült rendet
Játékot, harcot
S a végén békét
Tó mélyén alvó tündérek képét
Lelkek sebére hófehér tépést
Tenni az Isten felé pár lépést
átlépni közben árkot, göröngyöt
és az Embernek szórni a gyöngyöt.”
(Misztrál: Gyöngyöt az embernek - részlet)
Török Máté eredetileg matematikusként végzett, ám a zene gyermekkorától kezdve szerves részét képezte az életének, és végül ebben is találta meg a hivatását. Általános iskola első osztályától kezdve csellózott. Különösnek tűnhet, hogy a legtöbb dal éppen a vizsgaidőszak alatt született meg benne. A reáliák területén szerzett tapasztalatait továbbra is remekül kamatoztatja a rendezvények szervezésekor vagy a készülő lemezek munkálatai során. Az első megzenésített verse Mécs Lászlótól a Vadócba rózsát oltok c. költemény volt, melyet gimnazistaként egy szavalóversenyen adott elő. Ebben találkozott össze először a vers az énekkel és a hangszeres kísérettel.
“Testvéri szánalomból a szívem rádorombol:
Bátyám, én lelket oltok az evangéliumból,
midőn kobzom jóságos zenéjű verset költ:
vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld!”
(Mécs László: Vadócba rózsát oltok - részlet)
Heinczinger Miklós, “Mika”, az együttes másik alapító tagja, Nagymaroson született, és jelenleg is a város zajától távol él egy fél hektáros területű tanyán. A természettel való kapcsolatot saját kertjükben és az állatokkal való törődés formájában ápolja. A magyarságról azt vallja, bár sok esemény megtépázott bennünket az évszázadok során, “Hál’ Istennek még feladatunk van itt.” Egy interjúban elmondta, bár 2008 óta nincsen polgári állása - de a zene, a család és a föld teljesen kitölti az életét. Véleménye szerint az ideális iskolában a diákok rengeteget énekelnének, és a közösség javára válna, ha mindenki közös énekléssel kezdené a napot. Ugyanakkor a földművelésról szóló ismereteket is át kellene adni a következő generációknak, hiszen eljöhet az az idő, amikor ez a tudás sokat érhet.
Különleges színfolt a nyári fesztiválok sorában a Regejáró Misztrál Fesztivál, mely két évtizede kerül megrendezésre Nagymaroson, az UNESCO világörökség-várományos helyszíneinek listáján is szereplő festői Dunakanyarban. A meghitt nyári zenei hétvége mai napig őrzi családias hangulatát, ahol régi zenészbarátok és Misztrál-klubos ismerősök találkoznak, illetve ígéretes előadók is bemutatkozási lehetőséget kapnak. A résztvevők a templomkertben kötetlenül, például pléden a fűbe heveredve hallgathatják a nagyszínpadon fellépőket, közben jellegzetes fesztivál-csemegék közül válogatva. Napnyugta után pedig a Sigil Galéria udvara nyújt bensőséges hangulatot a további koncerteknek.
További érdekességek és információk, illetve a cikkhez felhasznált források:
- Misztrál együttes hivatalos honlapja
- Interjú “Úgy fonódik össze a mindenség, mint a fák” (Jezsuita kiadó)
- Interjú “A vers és az éneklés összeforrt bennem” (Híd, evangélikus missziói magazin)
- Képmás Magazin “Zene, béke, Dunakanyar, Misztrál”
További cikkekért, tartalmas írásokért lapozza fel a MagyarHáz Független Hírmondót!
Honlapunkon a teljes lapszámok internetes formában elérhetőek a világ bármely táján élő magyar barátaink számára.
MagyarHáz Független Hírmondó
A Svájci MagyarHáz Alapítvány lapja
E-mail: Diese E-Mail-Adresse ist vor Spambots geschützt! Zur Anzeige muss JavaScript eingeschaltet sein!
