Hungarikumok: Csíksomlyói Pünkösdi Búcsú és Kegyhely

A MagyarHáz Független Hírmondójában sorozatot indítunk a Hungarikumokról, melynek keretében a magyarság csúcsteljesítményét jelölö értékeket, kiemelésre és megkülönböztetésre méltó kincseit mutatjuk be.

Csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely

2020

Bár a világjárvány miatt idén a szívükben zarándokolnak a búcsúhely látogatói - a Hungarikum Bizottság idei első ülésének döntése szintén a megkülönböztetett értékek sorába emelte Csíksomlyót, az összemagyarság egyik legjelentősebb vallási kegyhelyét. 

A zarándok, mint a fáradhatatlan hit szimbóluma

A zarándoklás (peregrináció) hagyománya szinte minden vallásos gyakorlatban megtalálható. Célja mindig egy zarándokhely felkeresése volt, melyet egy fogadalom, egy mélyről jövő imakérés, az isteni segítségben való töretlen bizalom, vagy éppen a hála kifejezése motivált. A zarándokok indulhattak egyénileg vagy közösségben. A zarándokhelyek, búcsújáróhelyek, vagy kegyhelyek olyan kivételes terét biztosították az elmélyülésnek, ahol az ember és a természetfölötti világ közvetlenül találkozhatott.

Csíksomlyó is az ilyen különleges helyek közé tartozik, ahová a zarándok testét, törődöttségét és erejét nem kímélve elindult. Nemcsak a környéken élők, de egészen messze földekről érkeztek ide a hit vándorai. Ma is országhatárokon átívelő jelentősége van.

A somlyó-hegy, mint történelmi imahely

Mária tiszteletének híre rómába is eljutott

Az áhitat középpontjába egyre inkább Mária, a Megváltó Édesanyja került. Ettől kezdve Csíksomlyó neve egyre inkább összefonódott a Mária-kultusszal. Mélységes tiszteletének híre nemcsak a közeli településekre, de egészen a pápához is eljutott. A Csíksomlyón letelepült Ferencesek egy kolostor és egy templom létrehozásán fáradoztak. 1444-ben IV. Jenő pápa az áhitat további gyakorlására biztatta a híveket, illetve a segítségüket kérte a ferences templom felépítéséhez. A helyiek erőfeszítését és erős hitét a búcsú hivatalos engedélyezésével jutalmazta. 

"A napba öltözött asszony" szobra

A 16. század elején készült a búcsújáró hely legértékesebb eleme, a "Napba Öltözött Asszony", Mária szobra. Az egyház 1798-ban hivatalosan csodatevőnek nyilvánította, melynek közbenjáró erejében évszázadok óta hisznek. Egyik különlegessége, hogy a csaknem 2 méter és 27 centiméter magasságú ereklye a világ egyik legnagyobb kegyszobrának számít. A másik érdekessége pedig, hogy az elmúlt században megtiltották a restaurálását.

Búcsú a 21. században

1990 előtt a politika a búcsú ellehetetlenítésére törekedett. Újjáéledésére ezután újra sor kerülhetett. Ma a zarándoklatok és a fontos lelkiségi helyek felkeresése újra reneszánszát éli. A csíksomlyói búcsúra több százezer magyar katolikus, illetve keresztény hívő látogat el minden év pünsködjén. A szabadtéri szentmise a Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben kerül bemutatásra. Szép hagyomány, hogy az egy plébániai közösséghez vagy egyházmegyéhez tartozó hívek településük védőszentjeit ábrázoló zászlók alatt gyalogolnak el a mise helyszínére.

 

További érdekességek és információk, illetve a cikkhez felhasznált források:

• Hungarikumok Gyűjteménye - Magyar Értéktár honlapján
• A Csíksomlyói búcsú hivatalos honlapján
• A Magyar Katolikus Lexikon honlapján

További cikkekért, tartalmas írásokért lapozza fel a MagyarHáz Független Hírmondót!

Honlapunkon a teljes lapszámok internetes formában elérhetőek a világ bármely táján élő magyar barátaink számára.

MagyarHáz Független Hírmondó

A Svájci MagyarHáz Alapítvány lapja

E-mail: Diese E-Mail-Adresse ist vor Spambots geschützt! Zur Anzeige muss JavaScript eingeschaltet sein!