hirmondo logo 1                      

Ma: Izsó

JOBBÁGY ATTILA +

1944 - 2010

Mindig szomorú szívvel búcsúzunk olyan honfitárstól, baráttól és munkatárstól, aki az emigrációban aktív szerepet vállalt a magyar közösségek szervezésében és embertársai megsegítésében. Ilyen ember volt Jobbágy Attila is.

1944 január 24-én született Pécsett. Az alapiskola elvégzése után a nyelvi, irodalmi és történelemi irányultságú gimnáziumi érettségit szerzett 1962-ben. 1962 és 1964 között jogot hallgat, majd 1969-72 között a Szállodai és Vendéglátói Főiskolán szerzett diplomát. A vendéglátói szakterületen további tanfolyamokon fejleszti tudását úgy Magyarországon, mint később Svájcban is, ahová 1974-ben politikai menekültként érkezett.

Életének súlyos megpróbáltatása volt a tüdőbetegsége. 1965-ben 10 hónapos gyógykezelésre érkezik Svájcba. Szeretett volna nyugaton maradni, de visszatérésre kényszerítették. Ennek következtében 2 évig internáló táborba küldik, 8 éven át politikai és rendőri zaklatásban van része. 1973-ban, egy olaszországi üzleti út lehetőségét kihasználva emigrál. 10 hónapig olasz menekülttáborban sinylődik, majd politikai menedékjogot kap. Innét került 1974-ben, egy különakció keretében, mint politikai menekült Svájcba. Öt évig dolgozott a Hotel Zürichben mint Chef d'Etage. 1979 és 1987 között, mint önálló vállakozó a hintereggi Gasthof Sternen tulajdonosa. Bizonyára romló egészségi állapota miatt is feladja az önálló tevékenységet és a zürichi Hotel Bellerive au Lac valamint a Bägglis Hotel AG kötelékében dolgozik felelősségteljes beosztásokban. Négy évig dolgozott a rüschlikoni Hotel Belvoirban, mint Maitre d'Hotel. 1994-től már mint 50%-os rokkant csökkentett munkaidővel dolgozik több borászati kereskedelmi vállalatnál. Egyik utolsó munkahelye a zürichi MALÉV kirendeltségnél volt 1998-2001 között. Ekkor már rendszeres légzési problémákkal küszködik. 2002-ben tüdőátültetéssel mentik meg életét.

Svájci emigrációja nemcsak a létfenntartásra összpontosult. Kezdettől bekapcsolódott a zürichi magyar szervezetek életébe. 25 éven át a Svájci Keresztény Magyar Munkavállalók Szövetségének titkára volt. Itt elévülhetetlen érdemeket szerzett a Szövetség „Magyar a Magyarért" embermentő akcióinak szervezésében, melynek keretében több mint 600 magyart sikerült az osztrák és az olasz menekülttáborokból Svájcba hozni. Az emberek kiválasztása és svájci beilleszkedése (munkahely és lakásszerzés) terén keresztény felebaráti erényeiről tett tanubizonyságot. A Zürichi Magyar Egyesületben 30 éven át volt vezetőségi tag, több évig a titkára. A Svájci Magyar Irodalmi és Képzőmüvészeti Kör-SMIKK rendezvényeinek állandó segítőjeként hozzájárult a nagymúltú szervezet sikeres kibontakozásához. A r.k. Szt. István egyházközség aktív és segítőkész tagjaként is példát mutatott.

Ritkuló sorainkból, mint egy láncszem, hiányozni fog Attila, akit sokan tiszteltek és szerettek. Súlyos betegségét türelemmel viselte. Soha nem panaszkodott, hanem reményt sugárzó magatartásával élte Istenhitét, gyakran vigasztalva másokat.

Búcsúztatására nagy számú gyászoló részvételével 2010 november 5-én került sor a zürichi Bruder Klaus templomban. Földi hamvait Pécsett helyezik örök nyugalomba.

A zürichi magyar szervezetek nevében ezúton is osztozunk özvegye, Marika gyászában, Attilának pedig kívánjuk az örök nyugodalmat.

(B.Szabó Péter)